Friday 10 June 2011

Mindennapi kenyerünk

Magyar vagyok, kenyeret eszem. A csal'dban szinte mindenhez kenyeret eszünk, és nem, nem vagyunk elhízva. Pedig van olyan a családban, aki a meggyleveshez, a húsleveshez és még a krumplis tésztához is kenyeret eszik. Dédapám állítólag még a sütemények után is evett egy falat kenyeret, hogy "megízesítse a száját". Anglia azonban megváltoztatott. Bár kb 120 Ft-ért már lehetett kapni kenyeret (4 év után ez már 147Ft körül van), ez a szeletelt piritósnak való kenyér a gyurmára jobban hasonlít mint bármi másra. Pár próbálkozás után inkább lemondtam a kenyérről és ha nem pirítottam meg, akkor inkább nem ettem kenyeret semmihez. Kb 2 éve kezdtem el használni a jó pár fokkal jobb, kenyér formájú "bloomer" kenyeret, ami árban még mindig türhető (180-210Ft), és bár nagyon laza szerkezetű, de legalább ehető. Egy normális vacsorához 5 szelet kellett belőle...

És akkor végre jött a forradalom. Elkezdtünk kenyeret sütni. Eleinte azt hittem, hogy majd nagyon időigényes lesz meg költséges, de mindenhogy nyerünk rajta, hisz megfelelő recepttel nem kell 15 percnél többet foglalkozni vele (+1 óra a sütés, de addig is van mit csinálni otthon), olcsóbbra jön ki mint a bolti, laktatóbb és akárhogy nézzük csak liszt, víz só és esetleg élesztő kerül bele. Slussz passz.  

Teljeskiörlésű kovászos kenyér


Élesztős fehér kenyér



No comments:

Post a Comment